A fülzúgás okai

A fülzúgás - A fülzúgás okai

Mi a fülzúgás?

A fülzúgás (latinul tinnitus) akusztikus inger hiányában észlelt hanghallást jelent. A latin tinnitus magyarul szó szerint csengést jelent, azonban a fülzúgásnak számos típusa van: berregés, búgás, morajlás, zúgás, kopogás, sziszegés, dobogás, sistergés, fütyülés, zümmögés, ciripelés stb.

Milyen gyakori a fülzúgás előfordulása?

Különböző vizsgálatok adatai alapján a fülzúgás a populáció mintegy 10-35 %-át érinti. A lakosság mintegy 1 %-nál az életminőséget jelentősen befolyásoló súlyos panaszként jelentkezik a fülzúgás. Összehasonlításként a cukorbetegség gyakorisága csupán 5 % körüli az iparilag fejlett országokban.

Milyen korosztályt érint a fülzúgás?

Tipikusan a középkorú, illetve idősebb korosztály panasza a fülzúgás, bár napjainkban egyre több fiatal is küzd ezzel a problémával. Az érintettek között sok a fokozott stressznek kitett, vezető beosztású személy.

2-es típusú cukorbeteg? Gondoljon a szívére!
Milyen formái vannak a fülzúgásnak?
A fülzúgást több szempont szerint is osztályozhatjuk:

  • Objektív fülzúgás esetén a beteg által észlelt hang az orvos vagy más személy számára is hallható (általában fonendoszkóppal), vagy akusztikai módszerrel detektálható. Ezzel szemben szubjektív fülzúgás fennállásakor a beteg olyan hangot érzékel,
    amelyet más nem hall.
  • A fülzúgás lehet egyoldali, vagy szimmetrikus, tehát mindkét fülön jelentkező. Néha azonban a beteg pontosan nem tudja megállapítani az oldaliságot, úgymond a „fejében” hallja a hangot.
  • A hangmagasságot illetően a fülzúgás lehet mély vagy magas hangú. Az esetek egy részében a fülzúgás egy meghatározott hangmagassággal jellemezhető. Előfordul viszont, hogy a beteg inkább valamilyen külső zajhoz, például repülőgép hangjához
    tudja hasonlítani fülzúgását.
  • A fülzúgás lehet állandó jellegű vagy pulzáló.
  • A betegek egy része inkább halk környezetben észleli a fülzúgást, míg más esetben fordítva, hangos környezetben jelentkezik inkább a tünet.
  • A fülzúgás jelentkezhet önálló tünetként, illetve más tünetekkel (szédülés, halláscsökkenés, hányinger) együtt is fennállhat.
  • A kiváltó kórok alapján perifériás, valamint centrális formát különíthetünk el, illetve megkülönböztethetünk érrendszeri eredetű (vascularis), vagy nem vascularis típust.

Milyen okai lehetnek a fülzúgásnak?

 

A fülzúgás önmagában nem betegség, hanem csak egy tünet, amelynek hátterében meglehetősen változatos kiváltó okok állhatnak. Fülzúgást okozhat például a hallójáratban rekedt fülzsír, számos a külsőfület és középfület érintő megbetegedés, vagy a fejet ért erős ütés. Belsőfül megbetegedések, például Méniere betegség, akut és krónikus zajkárosodás,
vagy az öregedés, illetve egyéb eredetű halláscsökkenés is eredményezhet fülzúgást.
Halláscsökkenés esetén ugyanis a központi idegrendszert kevesebb akusztikus inger éri, ezért a csökkent stimulust kapó idegsejtek mintegy begerjednek, köztük kóros kapcsolatok alakulnak ki, ami fülzúgást eredményez.

A fülzúgás más szerveket érintő betegségek kísérő tünete is lehet, például magas vérnyomás, máj-, vesebetegség, pajzsmirigy működési zavarok, vérszegénység, cukorbetegség, de egyes gyógyszerek, antibiotikumok szedése esetén is kialakulhat. Bizonyos daganatok is okozhatnak fülzúgást. Az esetek egy részében azonban a gondos kivizsgálás ellenére sem deríthető ki egyértelmű kórok, ilyenkor úgynevezett idiopathias fülzúgásról beszélünk.

 

Milyen vizsgálatok segítségével diagnosztizálható a fülzúgás hátterében álló kórok?

A diagnózis alapját a beteg kórelőzménye, tünetei, a fül-orr- gégészeti szakvizsgálat, az audiológiai szakvizsgálat, valamint bizonyos esetekben az otoneurológiai szakvizsgálat képezi. Az audiológiai kivizsgálás során szubjektív, a beteg közreműködését igénylő (például tisztahang küszöb, küszöb feletti audiometriás vizsgálatok) és objektív, azaz a beteg közreműködése nélküli vizsgálatok egyaránt szükségessé válhatnak. Egyes esetekben kiegészítő elektrofiziológiai vizsgálatokat is végzünk (például ECoG, BERA, EEG). A fenti vizsgálatok mellett fontos a laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok (például ultrahang, CT, MRI) és egyéb szakorvosi vizsgálatok (például belgyógyászat, neurológia, szemészet, rheumatológia, pszichiátria) elvégzése.

 

Hogyan gyógyítható a fülzúgás?

A beteg részletes kivizsgálása és a diagnózis felállítása után teljesen személyre szabott terápiás terv készül. Fontos a kezelés koncepciójának a felállítása. Lehetőség szerint a fülzúgást kiváltó ok kezelése, illetve megszűntetése a célunk. Amennyiben pontos kórokot nem sikerül felderíteni, akkor úgynevezett tüneti kezelést indítunk, amely magába foglalja a gyógyszeres terápiát, a hallásjavító eszközök, valamint úgynevezett noiserek alkalmazását, a stimulációs terápiákat (például ultrahangos, ultra magas hangfrekvenciájú stimuláció) és a kiegészítő alternatív kezelési módokat (például diéta, manuálterápia, hiperbárikus oxigénkezelés, soft lézer kezelés, pszichoterápia). Általánosságban azt mondhatjuk, hogy minél hamarabb kezdjük el a fülzúgás kezelését, annál nagyobb eséllyel érhető el terápiás siker.

 

Fülzúgás esetén milyen típusú gyógyszerek alkalmazhatók?

 

A fülzúgás kezelésére alkalmazott gyógyszereket hatásmechanizmusuk alapján csoportosíthatjuk:

-Keringésjavító szerek: vinpocetin (Cavinton), pyracetam (Nootropil, Lucetam, Memoril), pentoxifyllin (Chinotal, Trental), betahisztin (Betaserc, Betagen), ginko biloba (Bilobil).
– Antidepresszánsok
– Anxiolítikumok
– Egyéb központi idegrendszerre ható szerek: Ca-antagonisták, nicergoline (Ergotop, Sermion), baclofen, GABA-receptor agonisták.
– Szteroidok
– Lidocain

A fenti gyógyszerek egyedül vagy kombinációban, tabletta vagy infúzió formájában, illetve ritkán a dobhártya mögé, a középfül üregrendszerébe juttatva alkalmazhatók.

 

Milyen lehetőség van a fülzúgás megelőzésére?

fülvédő a zajok csökkentéséhez

Bizonyos esetekben a fülzúgás megelőzhető. A modern kor velejárója a magas zajterhelés, amely nagymértékben hozzájárul a fülzúgás kialakulásához. A fülhallgatók (MP3) túlzott használatának kerülésével, valamint zajos munkahelyen a megfelelő munkavédelmi előírások betartásával, zajvédő dugó, fültok, vagy sisak alkalmazásával a zajártalom elkerülhető. A fül
tisztántartásával, rendszeres szakorvosi vizsgálattal a fülgyulladás is elkerülhető.

Egyes megbetegedések esetén (például magas vérnyomás, cukorbetegség) szintén gyakran alakul ki halláscsökkenés, fülzúgás, így ezen kórképek megfelelő belgyógyászati kezelése, valamint az érintettek rendszeres hallásvizsgálata és az idejében elkezdett terápia, hallásrehabilitáció sokat
segít a megelőzésben. Számos életmódbeli tényező is segíthet elkerülni a fülzúgást (például dohányzás elhagyása, a koffein és alkohol bevitel csökkentése, só- és zsírszegény diéta).

 

Milyen eredménye lehet a kezeletlen fülzúgásnak?

 

A fülzúgás hat a beteg életvitelére, zavarja a koncentrációt, befolyásolja a munkaképességet, alvászavart, fáradtságot, lelki kimerülést, kétségbeesést, szorongást, depressziót, illetve pánikot okoz. Ezen következmények miatt erősödik a fülzúgás negatív értékelése, kialakul az úgynevezett „tinnitus kör”, ami már öngerjesztő folyamat. A mielőbbi kezeléssel ezen kör kialakulásának megelőzése, illetve megszakítása érhető el.

 

 Kérdezze orvosát a kezelési lehetőségekről!

 

Dr. Kovács Viktória
Fül-orr-gégész és audiológus szakorvos

Bővebb információk a magánrendelésről PÉCELEN >>

További hasznos cikkeink, információink

 

 Kérjen időpontot!

Dr. Takács Györgyi PÉCEL MED KFT - Háziorvosi és Magánrendelések Pécelen

Kapcsolat:

Pécel Med Kft. - Dr. Takács Györgyi
2119 Pécel Kölcsey u 6.
Bejelentkezés, információ magánrendelésekről:
+36 20 449-4533
Rendelő elérhetőség: +36 28 738-880
info@pecelmed.hu