A védőoltások biztonságossága

A védőoltások biztonságossága

Én a megelőzésben hiszek. A védőoltások, könnyebbé, jobbá, egészségesebbé teszi az életünket. A védőoltások biztonságosságáról sokan sokféleképpen beszélnek.
Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, hogy a korábban a népességet megtizedelő járványokat védőoltások segítségével ma már meg lehet fékezni, illetve meg lehet előzni.

A védőoltásokat sokan a gyerekkorhoz kötik, pedig ma már a felnőtteket veszélyeztető fertőzések jó részével szemben is van hatásos védőoltás. Érdemes tudni, melyek azok az oltások, amelyeket érdemes beadatni, vagy ismételni.

Kit véd meg a védőoltás?

Az oltások nemcsak az adott személyek egészsége miatt fontosak, hanem a közösség érdekében is. Adott embereknél az egyéni fogékonyságot csökkentik, addig a közösség szempontjából nézve magát a járványfolyamatot szakítják meg.

Hogyan működik a védőoltás?

A szervezet immunrendszere az adott kórokozó ellen hatásos ellenanyagot ún. antitestet termel, ami a szervezetet ellenállóvá teszi a kórokozóval szemben. A védőoltással az antitest válasz mellett kialakítunk egy immunmemóriát (memória T-sejtek), ennek hatására a kórokozóval való ismételt találkozáskor lényegesen gyorsabban indul be az ellenanyag termelés, és ezért nem alakul ki a betegség.
Ezen alapszik az eljárás, hogy az egészséges embert beoltják a betegség elölt (egyes esetekben legyengített élő) kórokozóival, ezzel kiváltják az immunrendszer reakcióját anélkül, hogy a betegség maga kitörne. Ezt nevezik vakcinációnak, a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyagot pedig vakcinának.

A vakcinák jelentős része ma már nem tartalmaz élő baktériumot vagy vírust, csak az immunválaszt kiváltó antigént. A gyerekeknél kötelező oltások közül csak az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás tartalmaz legyengített élő (ún. attenuált) kórokozót, az összes többi nem.

Védőoltást elsősorban olyan fertőző betegségek ellen fejlesztenek ki, amelyek súlyos lefolyású – esetenként halálos végű –vagy súlyos szövődménnyel járó betegséget okoznak, és emberről emberre terjedési módjuk miatt viszonylag sokakat képesek megbetegíteni.

Vannak-e egészségügyi kockázatai az oltásoknak?

Egy védőoltás bevezetése előtt sokszorosan kipróbálják, hogy mi az a szükséges és elégséges hatóanyag mennyiség, ami még nem okoz betegséget, de a védettséget kiváltja. A vakcináció során immunválaszt váltunk ki a szervezetben, ennek tünete lehet hőemelkedés, nyűgösség, fájdalom az oltás helyén, stb. Ezt hívják oltási reakciónak. Az oltóorvos elmondja, hogy milyen tünetei lehetnek az oltási reakciónak. Rendkívül ritkán, de előfordul, hogy az oltott személy nem a várt módon reagál az oltásra, valamilyen szövődmény kíséri az oltást. Minden ilyen esetben azonnal fel kell keresni az oltóorvost, aki eldönti, hogy az észlelt tünetek valóban összefüggésben állnak-e a korábban beadott oltással, és ha kell, jelenti ezt az illetékes hatóságok felé.

Mennyire biztonságosak az oltóanyagok?

Több hazai jogszabály foglalkozik az oltóanyagok biztonságával és forgalomba hozataluk szabályaival. A forgalomba hozatali engedélyt Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti intézet, az OGYI adja ki. Európai uniós irányelvek is szabályozzák az engedélyezési eljárást, amelyek előírják többek között az oltások hatásának és mellékhatásainak követését is. Magyarországon a kötelező és ajánlott védőoltások esetében minden oltási szövődményről részletes jelentést kell készítenie az oltóorvosnak, és az ebből készített visszajelzések segítenek a kockázatok kiszűrésében. Így például a visszajelzések nyomán és a technológiai fejlődés eredményeként a kisgyermekek számára készült oltóanyagok ma már általában nem tartalmaznak élő baktériumot vagy vírust, s ha igen, ezeket erősen legyengített formában tartalmazzák.

Miért oltanak olyan betegségek ellen, amelyek már nem is fordulnak elő?

A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek azért nem fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük. Az immunizálást mindaddig folytatni kell, amíg a betegségeket világszerte teljesen fel nem számolják. Például a védőoltásoknak köszönhetően a ’70-es évek végétől nincs feketehimlő a világban – feketehimlő ellen már nem is oltanak. (A mai gyermekek nagyszülei még kaptak himlőoltást.)

Védőoltás biztonságossága

KÉTELYEK, ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A VÉDŐOLTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN

Az orvostudomány mai állása szerint és a betegstatisztikák fényében nem megkérdőjelezhető tény, hogy a védőoltások előnyei egyértelműen messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók, illetve oltási szövődmények kockázatát. Mégis terjednek olyan nézetek – a világhálón és a facebookon egyaránt –, amelyek kételyeket támasztanak a védőoltások hasznosságával, illetve biztonságosságával kapcsolatban.

Vitára – szakmai és társadalmi körben egyaránt – szükség van, hiszen a tudományos eredmények mindig a kor tudását tükrözik. Az ellenvetések és tapasztalatok új vizsgálatokra sarkallnak, és éppen ezek okán egyre jobb és kifinomultabb módszereket dolgoznak ki a járványos betegségek elleni védekezésre. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a védőoltásokkal szemben hangoztatott érvek igazságtartalmát is érdemes kritikai vizsgálat alá venni.

Az elmúlt évtizedben az MMR vakcinával (a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni oltással) kapcsolatban alakultak ki kritikák és viták. Andrew Wakefield és munkatársai a Lancet nevű angol orvosi szaklapban megjelent tanulmányában azt vetette fel, hogy az autisták bélbetegsége és a kanyaró oltás között összefüggés van, de ezt más kutatóknak nem sikerült megerősíteniük. 2010-ben a Lancet visszavonta a cikket. A British Medical Journal (BMJ) folyóirat az adatok alapos elemzését követően 2011-ben szerkesztőségi állásfoglalásban tudományos csalásnak minősítette Wakefield eredményeit.

Az MMR körüli vita másik része az oltás konzerváló anyaga – a tiomerzál – körül forgott. Ezt a szerves higanyvegyületet több védőoltásban is használják tartósítóanyagként az emberi szervezetre gyakorlatilag veszélytelen mennyiségben. A gyártók Wakefield publikációja után a társadalmi aggodalmak hatására a tiomerzált kivonták a gyermekeknek szánt kötelező védőoltásokból. Egyes nem kötelező védőoltások azonban ma is tartalmaznak tiomerzált, ezt az ismertetőben a gyártó feltünteti.

 Tény, hogy jelenleg több kötelező és ajánlott oltás van, mint évtizedekkel ezelőtt, de az oltásokkal beadott oltóanyagok koncentrációja a régebbi oltásoknak csak töredéke a fejlesztéseknek és visszajelzéseknek köszönhetően. Ugyanakkor az is tény, hogy a gyermekkorban előforduló betegségek sokkal-sokkal nagyobb terhelést jelentenek az immunrendszernek mint az oltások.

További hasznos cikkeink, információink

 

 Kérjen időpontot!

Dr. Takács Györgyi PÉCEL MED KFT - Háziorvosi és Magánrendelések Pécelen

Kapcsolat:

Pécel Med Kft. - Dr. Takács Györgyi
2119 Pécel Kölcsey u 6.
Bejelentkezés, információ magánrendelésekről:
+36 20 449-4533
Rendelő elérhetőség: +36 28 738-880
info@pecelmed.hu